“Ha sosem engeded szabadjára a gyermekeidet, hogyan tanulják meg, hogy mindig visszajöhetnek hozzád?” (ismeretlen)

2012. február 7., kedd

Emma baba 2 eves

Február 5, nagy izgalommal ébred a család, apa gyorsan megkapja az elmaradt dolgok bevásárló listájat, és már utra is van téve, anya izgatottan surog forog a konyhában, a háttérben szülinapos dallamok, valamire készülödnek. Nem volt nehéz rájönni ma van a szülinapom, puszik áradata özönlik felém percenként, és folyton azt mondogatják kicsi Emma nagy kislány ( most kicsi vagy nagy??? ezt már én sem értem). Még azt nem értem miért kérdik folyton, - hány éves vagy Emma? én persze ravaszul egy huncut mosolyal válaszolok, majd anya uszolására a kettőből - mondok egy tőő-t. Esére peddig vendégül láttuk kedves rokonainkat, jól szórakoztunk, és ami a legjobb, anyaék repetát is igértek a  hét végére amikor a barátaim is velem mulathatnak.






 azért most is voltak gyerekek

 szépén sorban elfujom a gyetyákat

 valami nem stimmel

 egy kis segitseg

 ezek a huncut gyertyák, ahogz elfújom, újbol lángra lobbanak
sehogy sem értünk egyet

törp mustra


4 megjegyzés: