Biztosan mindenki emlékszik gyerekkorunk izgalmas estéire, mikoris izgatottam egymás mellet kuporogva vártuk hogy elkezdödjön a vetités. Nem sok választásunk volt a tévében már usztak a halacskak, vagy még azok sem, számitogép nuku, de nem is bántuk, nagyokat játszottunk, kreativak voltunk, szerettünk, tudtunk játszani. Ezekel az élményekkel igyekszem megismertetmi gyerköceimet, és mindinkább meggyőződésem, hogy ők is igénylik az eféle szorakoztatást, igy hát meg is kapták a saját diavetitőjüket, azóta rendszeres diafilm nézők, sőt néha még napközben is be kell sötétiteni. kezdődik kezdődik
a régi nagy kedvenc
szia Vuk, én Emma vagyok
és az új kedvencek
természetesen a királykisaszonyok is fő helyen vannak
itt a vége fuss el véle, csapjon meg az ostor vége
... de ugyebár velünk ez nem fordulhat elő, de ha mégis hamar találunk új elfoglaltságot magunknak, igy történt ez a lábadozási időnkben is, mikoris már napok óta nem léphettünk az utcára, kellet valami igazán szórakoztató ami kicsit feldobja a hangulatunkat. Ekkor állt elő Eszterke a megmentő ötletével, - apa fújd fel a matracot, elenkezés nem volt, és a többi már csak jött magától. 
