Tipi - topi, tipi - topi lassú léptekkel de elértük első mérfőldkövünket, pontosan ma egy éve pötyögtük be első sorainkat, megéltünk sok jót, és néha kellemetlent de mindig vidám mosolyal az arcunkon lépkedtünk előfele, túléltünk sok csintalan pillanatot, és már lassan folyékonyan beszélünk, elfujjuk hát első gyertyánkat, Isten éltessen Babócák és persze kedves barátainkat is, kik mindvégig hűséges követőink voltak. És igérjük az idén sem fogunk unatkozni. Eszter és Emma
Már több mind egy hete, szobafogságra itéltettünk, kifogott rajtunk a tél, és ránkdobot egy adag tüdőgyulladás, most már nagyon belefáradtunk, az ablakbon nézni a tél legjobb pillanatait, legyen már vége, ki akarunk menni. Na de ennek ellenére hősiesen álljuk a sarat, egymást támogatva haladunk lassan kifele ebből a csunya állapotból.
Legújjabb tesz-vesz délutánunk szüleménye, ugyanis hercegnők kastély nélkül, az amolyan koronázatlan király lenne, na de mi ebből nem engedunk, kastélyt akarunk. És lám kérésunk hamarosan teljesult, azaz teljesitettuk. Az ötletet anya furkésze ki az internetről http://kiflieslevendula.blogspot.com/2011/09/tejesdoboz-ujrahasznositas.html . Ha mi nem is de kedvenc játékaink kényelmesen megférnek benne, persze a saját szorakoztatásunkra.
Február 5, nagy izgalommal ébred a család, apa gyorsan megkapja az elmaradt dolgok bevásárló listájat, és már utra is van téve, anya izgatottan surog forog a konyhában, a háttérben szülinapos dallamok, valamire készülödnek. Nem volt nehéz rájönni ma van a szülinapom, puszik áradata özönlik felém percenként, és folyton azt mondogatják kicsi Emma nagy kislány ( most kicsi vagy nagy??? ezt már én sem értem). Még azt nem értem miért kérdik folyton, - hány éves vagy Emma? én persze ravaszul egy huncut mosolyal válaszolok, majd anya uszolására a kettőből - mondok egy tőő-t. Esére peddig vendégül láttuk kedves rokonainkat, jól szórakoztunk, és ami a legjobb, anyaék repetát is igértek a hét végére amikor a barátaim is velem mulathatnak.
azért most is voltak gyerekek
szépén sorban elfujom a gyetyákat
valami nem stimmel
egy kis segitseg
ezek a huncut gyertyák, ahogz elfújom, újbol lángra lobbanak
Bezzeg a mi időnkben mondhatnánk sokan a következő képsort nézegetve. De hát tényleg mi örültünk egy darab színes csokis papírnak és nézzek oda hova fejlődtünk, ma már a fürdés közben is lehet színezni, rajzolni és nem is akár hová egyenessen a fali csempére. Ezt az érdekes ceruzát a minap találtam egy kis mozgássérültek által üzemeltetett üzletecskében, és hát jól gondoltam, nagy volt az öröm, a gyerekek azon nyomban a kádba ugráltak és már születtek is a jobbnál jobb remekmüvek (a viz már nem is volt fontos)
Tipi - topi, tipi - topi lassú léptekkel de elértük első mérfőldkövünket, pontosan ma egy éve pötyögtük be első sorainkat, megéltünk sok jót, és néha kellemetlent de mindig vidám mosolyal az arcunkon lépkedtünk előfele, túléltünk sok csintalan pillanatot, és már lassan folyékonyan beszélünk, elfujjuk hát első gyertyánkat, Isten éltessen Babócák és persze kedves barátainkat is, kik mindvégig hűséges követőink voltak. És igérjük az idén sem fogunk unatkozni. Eszter és Emma
Már több mind egy hete, szobafogságra itéltettünk, kifogott rajtunk a tél, és ránkdobot egy adag tüdőgyulladás, most már nagyon belefáradtunk, az ablakbon nézni a tél legjobb pillanatait, legyen már vége, ki akarunk menni. Na de ennek ellenére hősiesen álljuk a sarat, egymást támogatva haladunk lassan kifele ebből a csunya állapotból.
Legújjabb tesz-vesz délutánunk szüleménye, ugyanis hercegnők kastély nélkül, az amolyan koronázatlan király lenne, na de mi ebből nem engedunk, kastélyt akarunk. És lám kérésunk hamarosan teljesult, azaz teljesitettuk. Az ötletet anya furkésze ki az internetről http://kiflieslevendula.blogspot.com/2011/09/tejesdoboz-ujrahasznositas.html . Ha mi nem is de kedvenc játékaink kényelmesen megférnek benne, persze a saját szorakoztatásunkra.
