Nyári kiruccanásaink csúcspontjára érkeztünk, ami az idén nem más volt mint a Bulgár tengerpart, mindig is szerettünk pancsikolni, de amivel itt találkoztunk az már több volt a soknál, ekkora vizet !!!!!, és még hullámzik is, nem csoda, hogy csak a lábunkat mertük megáztatni benne, inkább maradtunk a csendes, nyugodt szálodai medence mellet. A parton annál inkább szerettünk homokozni, ilyen finom homokkal is ritkán tatálkozunk.
hamarosan további képes beszámolók...
“Ha sosem engeded szabadjára a gyermekeidet, hogyan tanulják meg, hogy mindig visszajöhetnek hozzád?” (ismeretlen)
2011. augusztus 31., szerda
2011. augusztus 21., vasárnap
Pillangó mese
Hol volt hol nem volt.... igy kezdődött a mi mesénk is, két kis pillangó voltunk, Pille és Pilla mondták anyáék, amikor elhatározták hogy kitekintünk városunk határain. Hamar ki is röppentünk a legközelebbi rétre, ahol láss csodát nem kis meglepetésben volt részünk, a fogadtatás egyszerüen elkápráztatott ugyanis csacsi pajtás vár minket mindjárt a bejáratnál, ekkor tudtuk már hogy jó helyen röpködünk és még azt is sejtettük, hogy ma sem fogunk unatkozni, lépjetek csak beljebb mondta csacsi és három meglepetésben lessz részetek, tessék csak tessék...
Nem sokáig kérettük magunkat igyekeztünk a meglepetések elében, a csacsi még annyitt megsugott hogy Thomas mellet egyenesen hátra, végig a hatyuk mellet elröppenünk és ott is vagyunk az első meglepinél. Nahát ilyet hinta lipinka a mező közepén, ez aztán a meglepi,
gyorsan fel is pattantunk mindent szerre kiprobáltunk, a kedvencünk a csiga csúzda, nézegettük, méregettük, miféle teremtés, aztán szépen használatba vettük, csak a búcsú volt nehézkes de hajtott kiváncsiság mi lehet még meglepetés. Nem sokáig pillogtattunk, pille szárnyunk bontogatuk, röpküdtünk mi jobra balra és, mikor egyszer észrevetük a tavacskaból ránkkacsintott, egy kis fehér csodaúszka. Nézd csak Pilla, gyerünk gyorsan, meglepetés megtalálva. Röppenjünk rá hamar, gyorsan, mignem innen tovaúszna.
gyorsan fel is pattantunk mindent szerre kiprobáltunk, a kedvencünk a csiga csúzda, nézegettük, méregettük, miféle teremtés, aztán szépen használatba vettük, csak a búcsú volt nehézkes de hajtott kiváncsiság mi lehet még meglepetés. Nem sokáig pillogtattunk, pille szárnyunk bontogatuk, röpküdtünk mi jobra balra és, mikor egyszer észrevetük a tavacskaból ránkkacsintott, egy kis fehér csodaúszka. Nézd csak Pilla, gyerünk gyorsan, meglepetés megtalálva. Röppenjünk rá hamar, gyorsan, mignem innen tovaúszna.
Ez is megvolt mondta Pille, mi lehet még?, kiváncsian röpködunk kukucs ide kukucs oda, anya, apa segitség,
mind a négyek kutakodunk hol lehet még valami, hisz a csacsi hármat mondot.
Nézünk jobra, nézünk balra
Aztán búsan elindulunk, hazafele vesszük utunk, mikor egyszer "hu-hu" haljuk, Thomas kiált, én lennék az , megörvendtünk, gyorsan fel is röppentünk, mire kedves kormányzója nem inditja Thomast útra, sajnos négy pillangót nem szálithat, hiányzik még egy kis pill, de hát ekkorra már senki nem kereste a harmadik meglepit. Ez volt aztán meglepetés, leugrotunk integettunk, szerbus Thomas, jövünk mi még.
Pille, Pilla haza röppen, itt a vége fuss el véle.
2011. augusztus 14., vasárnap
2011. augusztus 12., péntek
2011. augusztus 9., kedd
Vakació
Igazi vakációban volt része Eszterkének a múlt héten, amikor is első izben nélkülünk töltöthetett pár napot a nagyszülőkkel Bölönben. Várakozáson felüli volt az élmény amiben részesült. Már a készülődést is csupa izgalom töltötte be, türelmeptenül topogot az indulás előtti órákban. Mig végre elindultak, megérkezésukre már a szomszéd gyerekek is ming odagyültek, és sokáig, késő estig sütöttek, főztek, finomabnál finobabb, homokleveseket, kávét főztek, és még ki tudja mit...
Végre elindultunk
baratokkal
ő is a barátom
2011. augusztus 3., szerda
Újjabb hétvége Almáson
Hosszú idő után a hétvégén sikerült újból ellátogatni az almási nagyszülőkhöz, és ezúttal még az időjárás is nekünk kedvezett, derűs napfényben úszkáltunk egész nap, körültáncolva az udvar minden zegét zúgát. Örömünkbe osztozott a két jó barátunk Lillike és Kormos is, az önfeledt játékban Eszterke még a déli alvást is megúszta, igy hát hazafele maradt a nyafogás, álmos vagyok, hol a cicám? És ami még ennél is nagyobb hir végre előbujt Emmának a kilencedik fogacskája, kicsit megkésve de annál nagyobb fájdalommal megérkezett és nagyon a nyomában vannak a többiek is, ugyhogy azt hiszem, nehéz, nyűgös napok elé nézunk. És aki nem hinné a leirtakat az most jól nyissa ki mindkét szemét, képes beszámolonk következik.
Lányok szinesben
Élő szobrok :)
Csak úgy
Alvás helyet, anyával
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)